Tényleg ez a címe a jövő csütörtökön nyíló kiállításnak: Buheráék társbérletben. A Papszeren látható tárlat témája a retro-hullámba is illeszkedik. Arról szól, hogyan éltek és dolgoztak apáink, nagyapáink – és persze, anyáink, nagyanyáink -, amikor Miskolc elkezdett nagyvárossá válni, ipari központtá. A vasgyár által meghatározott településsé, élettérré. Ahol a családok lakótelepekre költöztek, a gyárba jártak reggel, délután haza, este a tévé elé ültek, de a szomszédokkal közösen, mert nem volt minden háztartásban készülék, hétvégén meccsre mentek, moziba vagy táncmulatságba. Életüket, mindennapjaikat az iparváros által kínált kulissza és adottságok határozták meg. De milyenek is voltak ezek a szürkén színes hétköznapok? Ezt igyekszik bemutatni a Conin projekt kutatásai nyomán készült kiállítás.
Sajó-menti vasemberek – a nehézipar hatása a városképre, társadalomra Miskolcon és Rozsnyón: ez az alcíme a 2018. október 25-én nyíló és év végéig látható kiállításnak a Papszeren, a múzeum kiállítási épületében (Papszer 1. szám). Anyaga jellemzően a coninos kutatás során előkerült, előtárt anyagokra épül, beleértve a témákat, sztorikat, tárgyakat. Nyolc fő kategóriában sorakoznak a több évtizedes fényképek, plakátok, miegyebek, valamint körülöttük állnak a megkopott bútorok, eszközök, a mindennapi lét egykori rekvizitumai. A látnivalók sorát 3D-s építészeti bemutatók, tabletes vetítések színesítik és gazdagítják.
Az Észak-Keleti Átjáró Kulturális és Tudományos Egyesület és a Herman Ottó Múzeum közös időszaki kiállításának szervezői, közreműködőként maguk mellett tudva a Conin projektbeli szlovák partner, az OZ Medzát és a Rozsnyói Bányászati Múzeumot, a közelmúltban ugyanott nyílt hasonló tárlat, az Amikor még fújt a gyár kvázi társ-rendezvényeként alakították ki saját bemutatójukat. A kézzelfogható kiállítási anyag mellé párhuzamosan online webmúzeum csatlakozik, nagyobbrészt azonos, ám az interneten bővített tartalommal.
Az ünnepélyes kiállításmegnyitó programja, meghívója illusztrációnkon látható.