Oldal kiválasztása

A Minap című városi hetilapban jelent meg a minap a Conin projekt eddigi tevékenységét összefoglaló és a várható programokat beharangozó cikk. A részben az Észak-Keleti Átjáró Egyesület által futtatott várostörténeti-ipartörténeti program bemutatkozását az alábbiakban a szöveget átvéve közöljük. Ezt az újságcikk egyébként a majdnem pontosan egy évvel ezelőtti projektindító tudósítás folytatása volt.

 

Béla, Lajos, Kati és Etel utódait keresik Miskolcon és Rozsnyón

Nem ismered Conint, a Sajó-menti Vasembert? – kérdezte a tavalyi cikk címe. Eltelt egy esztendő, és időközben bizonyára sokan találkoztak már a képzeletbeli figurával, „aki” egy szlovák-magyar közös várostörténeti kutatás emblémája: a Conin projekté. Rozsnyón és Miskolcon foglalkoznak másfél éven keresztül muzeológusok, történészek, civil kutatók annak feltárásával, milyen párhuzamosságok és egyéb érdekességek tárhatók fel a határ két oldalán található nagyvárosok (elsősorban modernkori) múltjában, huszadik századi történelmében. Azaz az eltérő, de mégis nagyon hasonló ipartörténetében: ott bányászat, itt kohászat, gépgyártás és bánya üzemelt egy évszázadon át, ami még sokáig hatóan befolyásolja a városképet, a helyiek életét, emlékezetét, dacára, hogy maga a nehézipar jóformán el is tűnt az ezredfordulóra Rozsnyóról is, Miskolcról is.

A kutatási programból letelt hónapok során a résztvevők interjúk tucatjait készítették a fentiek szemtanúival – volt gyári dolgozókkal, fúvószenekari tagokkal, sportegyesületi vezetővel, éttermi főpincérrel és másokkal, akik „sokat láttak” a szocializmus évtizedei alatt -, de készült szlovák-magyar szereplőkkel közös játékfilm is. Folyamatban van dokumentumfilm forgatása (témái: avasi kilátó, a Vasgyár, a zenészélet, és a kama játék, „Miskolc sportja”), készülőben – szlovák részről – egy könyv, magyar részről kisebb kiadvány az összegyűjtött sztorikról, amelyek képi anyagát majd webmúzeumban is megtekinthetik az érdeklődők. A legfőbb két eredmény pedig az október 25-én nyíló kiállítás lesz a Herman Ottó Múzeumban, amely a „Buheráék társbérletben” címmel csalogatja a nagyvárosi múlt különös emlékeire kíváncsiakat a tárlatra, illetve a év végén lezajló tudományos konferencia, amelyen ugyanezekről a témákról hangzanak majd el előadások.

Képzeljünk el egy huszadik századi családot, amelynek nyolc gyermeke közül négyet Rozsnyóra irányít a sors, a másik négy testvért pedig Miskolcra sodorja az élet – szintén a tavaly őszi híradásokban volt olvasható ez a felütés, ami a Conin projekt érdekes kérdéseire igyekezett példát mutatni; nos, ennek a családnak azóta sem sikerült nyomára bukkanni. Joggal feltételezhető, hogy ma is élnek leszármazottai a borsodi megyeszékhelyen a néha Kaszab Istvánnak és Czékus Klárának, vagyis gyermekeiknek, Bélának, Lajosnak, Katalinnak és Etelnek – talán a mostani újságcikket olvasva ismer valaki magára, és jelentkezik a coninosoknál (az interneten: coninprojekt.org), hogy meséljen famíliája ma még nem ismert kalandjairól?!

  • Városunk idegenforgalmi kínálatát hivatott színesíteni, gazdagítani az a fejlesztés, amelyet szintén a projekt keretében végeznek el a miskolci Észak-Keleti Átjáró Egyesület tagjai. A Koffertúrák nevű újdonságról hamarosan a kofferturak.hu weboldalon lehet bővebben olvasni. A lényeg, hogy az aktivisták a szabadulószobák és a hagyományos városi séták előnyeit szeretnék „házasítani”: a túrák résztvevői – kisebb csapatok, turistacsoportok – arra kapnak lehetőséget, hogy egy nyomozás, egy rejtély megoldása révén járják végig Miskolc belvárosának jellegzetes részeit, ismerjék meg a város történelmének ritkán hallott érdekességeit, legendáit. Tehát nem idegenvezető kalauzolja végig őket az utcákon, tereken, hanem saját Sherlock Holmes-is ügyességük, amivel sorra megfejtik a feladványokat és végighaladnak a mintegy két órányi kalandtúrát kitevő állomásokon.

 

Utólagos kiegészítés: ahogy megjelent az idézett újságcikk, máris érkezett egy válasz e-mailben. Küldője arról számol be, hogy családja érintett a fenti kutatásban. Tudomása van a jeles felmenőkről, és a rozsnyói rokoni szálakról is; igaz, utóbbiakkal régen ápolták már utoljára a kapcsolatot. Igyekszünk a levélküldővel hamarosan interjúzni, az érdekes fejleményekről majd beszámolunk.