Oldal kiválasztása

A négynapos ausztriai tanulmányút célja az volt, hogy a projekt résztvevői tapasztalatokat szerezzenek más, közeli, hasonló kultúrát megtestesítő településen (összemérhető nagyvárosban) az ottani életről, művelődésről, a különféle helyi és várostörténeti, ipartörténeti, stb. emlékek megőrzésének módszereiről, technikáiról, volumenéről, igényességéről. Emellett, ennek folyamán pedig tovább folytassák a kétoldalú, a szlovák és magyar résztvevők közötti együttműködésről, kommunikációról szóló munkát, csapatépítést. Már önmagában az tanulságos volt, hogy a rozsnyói intézményi szakembereket, illetve miskolci civil szervezeti tagokat részben más témák érdekelték a stájerországi múzeumi kínálatból, így a kétnyelvű csoport hol különválva, hol közösen járta a grazi látnivalókat (az összesen mintegy másfél napos oda-vissza utazási időt tekintetbe véve mintegy két és fél napon át).

Az utazás és érkezés csütörtöki napjának délutánja arra adott alkalmat, hogy a szűken vett belvárosban körülnézzen a delegáció. A Kunsthaus melletti hotelből indult a séta, mint az ott tartózkodás alatt mindegyik. A Mura folyó, a főtér, a főutca, a Joanneum negyed végigjárását a Schlossberg esti megmászása követte.

A másnap délelőtti program is a város közepén álló hegyre vitt fel, ám ezúttal nem gyalog, hanem a siklóval. Fent a tetőn a Conin-csapat együtt nézte meg sorra a látnivalókat, mindenekelőtt a város majd minden irányába mutató panorámát. Nota bene, itt sok tanulságot lehetett összeszedni – a saját otthonainkban hasznosítható tapasztalatokat: hogyan lehet ügyesen és érdekesen bemutatni turistáknak a várost.

A hátralévő időben a Karmelitenplatz – Domkirche – Mausoleum – Tummelplatz – Herrengasse vonalon vezetett az utunk, amit követően a társaság egyik része a Landeszeughaus, vagyis a Stájer Arzenál rejtelmeiben merült el, két órában és négy emeleten. Ezután jött a talán legkülönlegesebb helyi nevezetesség, a 2003-as Európa Fővárosa projekt idején létesült Kunsthaus felkeresése. A modern művészeti múzeumban ezúttal egy igen furcsa tárlat fogadta a szlovák-magyar látogatókat, ami mellett az igazi élményt a terasz szintről nyíló kilátás adta. Az esti sötétben alkalom adódott ugyanezt az épületet díszkivilágítással is megcsodálni, vagyis a főhomlokzati fényjátékot.

Szombaton egy nagyobb utazásra indult a társaság: a város nyugati szélén elterülő parkba és a közepén álló Eggenberg kastélyba. Itt is jó kétórás tárlatvezetésben volt részünk (angolul, mint máshol is, a szerényebb nyelvtudással rendelkezők számára is egész jól követhetően). Mellesleg megtekinthettük az ASKÖ nevű sportklub stadionját, amelyről mi tagadás egyikünk sem hallott még korábban. A kastélykertben pedig páva jelenléte színesítette a látványt. Az épületben látottakból talán a 14-15. századi bibliai témájú képzőművészeti alkotások voltak a legérdekesebbek.

Délután jórészében a csapat kétfelé vált, ki az Érzékelés múzeumát kereste fel, ki a természettudományi kiállítást, de jutott a megosztott figyelemből egy huszadik századi jugoszláv építész-grafikus különleges tárlatára, az elmúlt két évszázad portréfestészetét bemutató gyűjteményre, sőt, még a csoport egyik tagja az autókat felvonultató Johann Puch Múzeumba is eljutott, személyes érdeklődésének köszönhetően.

Este a harmadik napot, és lényegében a tanulmányút programját az ugyancsak a kulturális főváros programhoz kötődő Mura folyóbeli mesterséges szigeten eltöltött kávéházi beszélgetés zárta a teljes túracsapat részvételével.

(Fotók: Pavol Horváth, Balogh Attila)